A mexikói Monterreyben működő, cementet és más építőanyagokat forgalmazó Cemex cég regionális piaci szereplőből világméretekben is az ágazat egyik vezető vállalatává nőtte ki magát, miután sikeres átszervezéssel három óráról átlagosan húsz percre rövidítette le a megrendelések beérkezése és teljesítése közötti időt. A cég nemcsak ügyfelei igényeit mérte fel, hanem aprólékosan elemzett egy sor más tényezőt is, például a közlekedési viszonyokat, valamint több olyan szervezet - futárszolgálatok, fuvarozóvállalatok, a rendőrség és a mentők - tapasztalatait, módszereit, amelyek munkájában kulcsfontosságú a gyorsaság. Az eredmények ismeretében aztán járműveit globális helymeghatározó berendezéssel szerelte fel, diszpécserszolgálatát pedig internetkapcsolattal tette hatékonyabbá, amivel komoly megtakarításokat és bevételnövekedést ért el.
A mexikói társaság sikerét a The Wall Street Journal című amerikai üzleti lap idézte fel annak példájaként, miként lehet egy vállalat hatékonyságát informatikai módszerekkel növelni. Ekkora léptékű átalakítás előkészítése ugyanis pusztán emberi erővel szinte lehetetlen, hiszen annyi adatot kell számtalan szempont alapján gyorsan összevetni, elemezni, amennyit csak az úgynevezett üzletiintelligencia-szoftverekkel (közkeletű angol rövidítésük a business intelligence alapján: BI) lehet feldolgozni.
"Az üzleti intelligencia segítségével a nagy adatbázisokban, számítógépes rendszerekben tárolt adatokból áttekinthető, szemléletes összesítéseket lehet készíteni, majd az adatok sokoldalú elemzésével előre jelezni a fejleményeket, például a piaci körülmények alakulását, az ügyfelek várható viselkedését" - mondta a HVG-nek Musza István, a BI-szoftverek nemzetközi piacát vezető amerikai SAS cég magyarországi leányvállalataként működő SAS Institute Kft. cégvezetője.
A világban egyre gyorsabban terjedő technológia alapja, hogy a cégek napi működését szolgáló - például vállalatirányítási, ügyfélkezelő, számlázási vagy raktárkészlet-nyilvántartási - számítógépes rendszerekből folyamatosan kigyűjtik a legfontosabb adatokat, és azokat egy hatalmas memóriában, úgynevezett adattárházban elemzésre alkalmas formában, elkülönítve tárolják. Ebből az állandóan növekvő adatbázisból a rendszer pillanatfelvételt készít, a cég állapotáról naprakész adatsorokat, jelentéseket állít össze, segítve a vezetőket a tervezésben, a döntés-előkészítésben.
Az adattárházak térhódítása a kilencvenes évek elején kezdődött, amikor a számítógépes rendszereket működtető cégek hálózatában már olyan mennyiségű adat halmozódott fel, hogy azt képtelenség volt a hagyományos módszerekkel kezelni, rendszerezni és hasznosítani. Adattárház kiépítésére általában akkor szánja magát egy cég, ha egy bizonyos üzleti problémára keres megoldást. Így általában célirányosan látnak neki a munkának. Elsőként azokat az adatokat gyűjtetik ki, amelyek az adott kérdésre segíthetnek választ adni. Az adattárház kialakítása ugyanis akár több évig is eltarthat - erről már az üzleti intelligencián alapuló rendszerek bevezetésével is foglalkozó IQSys Informatikai Rt. műszaki igazgatója, Sipos Ferenc beszélt a HVG-nek. Ez a technológia elsősorban azokon a területeken hódított gyorsan, ahol éles üzleti versenyben sok ügyféllel, sok adattal kell dolgozniuk a cégeknek. Az úttörők a bankok, a távközlési vállalatok és biztosítótársaságok voltak - idehaza az IQSys a Magyar Biztosítók Szövetségénél építette ki 1995-ben az első ilyen rendszert.
Egy mobiltelefon-szolgáltatónál például az ügyfelek a hívási vagy éppen sms-küldési szokások, a beszélgetésekkel kapcsolatos adatok alapján szegmensekbe sorolhatók, e csoportok viselkedését pedig a múltbeli tapasztalatok alapján, úgynevezett adatbányászat útján modellezni lehet. Nagyon sok ember tartozhat egy ügyfélszegmensbe, és az ő öt-tíz hónapnyi hívásadataikat kell számos szempont alapján összevetni, hogy megtalálják azokat a tényezőket, amelyek a legnagyobb valószínűséggel befolyásolják a viselkedésüket - érzékeltette az átvilágítandó adatmennyiséget Musza István. Előre lehet jelezni például, hogy az adott csoporttól milyen reakció várható új tarifacsomag bevezetése esetén, de még az is nagy valószínűséggel prognosztizálható, ki készül elpártolni a társaságtól, hiszen az adattárházban őrzött információkból kiderül, mi jellemezte azokat, akik az előző hónapokban-években szerződést bontottak. Így ha gyanús jeleket észlelnek, a szolgáltatók például célzott, testre szabott ajánlatokkal kereshetik fel az előfizetőket.
Az ügyfelek viselkedésének sokoldalú elemzésével kiszűrhetők a potenciális hitelkártyacsalók, vagy csökkenthető a hitelelbírálás kockázata is. Fajszi Bulcsú, az IQSys adatbányászcsapatának vezetője egy pénzintézet esetét hozta fel példaként, amelynél megszaporodtak a nem fizető adósok. Az adatbányászat a bank képviselői számára is meglepő eredményt hozott: kiderült, hogy a kockázat szempontjából meghatározó szerepet játszott, ha valaki nem a végzettségének megfelelő beosztásban dolgozik. Fajszi szerint az ilyen adatbányászat eredményének felhasználása - ez esetben a hitelbírálat áthangolása - általában 30 százalékos javulást hoz az adott területen.
A BI-szoftvereket többnyire nagyon jó megtérülési mutatókkal lehet bevezetni. Ha egy kevéssé hatékony területen idejében sikerül beavatkozni, akár a költségek többszöröse is visszanyerhető - mondta Musza István, és szavait igazolja a világ ötven országában működő IDC piackutató négy évvel ezelőtt készült felmérése is. E szerint a megkérdezett társaságok csaknem felénél egy évnél rövidebb idő alatt jöttek vissza az üzletielemző-alkalmazásokra fordított költségek, ötödüknél pedig öt év alatt az ezer százalékot is meghaladta a megtérülési mutató. Különösen jó eredmények születtek ott, ahol az elemzések nyomán azonnal változtattak is az üzletmeneten.
Aligha véletlen hát, hogy a BI-üzlet rohamosan fejlődik, és még az informatikai szektor válságévében, 2001-ben sem torpant meg. A Gartner amerikai piacelemző cég előrejelzése szerint csak a BI-szoftverek lincencdíja - amely a projektek összköltségének mintegy harmadát teszi ki, mivel a szakmai berkekben tanácsadásnak nevezett telepítéssel, bevezetéssel, illetve a hardverekkel kapcsolatos kiadások is társulnak hozzá - az idén a tavalyinál mintegy 6 százalékkal nagyobb, 2,5 milliárd dolláros bevételt hoz a fejlesztőcégeknek, és a következő években is hasonló forgalombővülés várható.
Magyarországon a növekedés gyorsabb a nemzetközi átlagnál, csak a BI-tanácsadói piac forgalma - az IQSys adatai szerint - tavaly mintegy 6 milliárd forint volt. A BI-rendszerek bevezetésével járó több tíz-, gyakran százmilliós költségeket - az IQSys eddigi legnagyobb volumenű munkájának értéke öt év alatt összességében meghaladta az 1 milliárd forintot - egyelőre csak nagyvállalatok tudják vállalni, és közülük becslések szerint minden második már használ is ilyen technológiát. Persze vannak olyan kis cégek is, egyebek közt a piackutatók, amelyek profiljuk miatt veszik hasznát a BI-szoftvernek, de az igények növekedésére számítanak a kereskedelemben és az áramszolgáltatóknál is - mondta a SAS Institute Kft. vezetője, aki szerint a technológia fejlődésével a jövőben újabb és újabb területeken hódíthat a BI. Példaként az internetes portálokat hozta fel. A látogatottságot és az oldalak elérhetőségét figyelő úgynevezett weblogelemzés néhány éve még ismeretlen fogalom volt, ma viszont szinte alaptevékenység a világháló oldalain - mondta. Az europa.eu internetes portálnál például ilyen elemzések segítségével határozzák meg, milyen méretezésű hardverháttérre van szükség, figyelik, mely oldalak a keresettebbek, azokat gyorsabb gépre teszik, a kevésbé népszerűeket pedig nem fejlesztik tovább.
Nyugat-Európában már a közszférában is hódít a BI: a pénzügyi igazgatásban, az egészségbiztosításban, a statisztikai hivatalokban, sőt önkormányzatoknál is. Dániában a minisztériumok kétharmadában van adattárház, hogy az ezen alapuló elemzésekkel racionalizálják a kiadásokat. A belga pénzügyminisztériumban is ilyen rendszer vizsgálja a költségvetési folyamatokat, Olaszországban és Ausztriában pedig az egészségbiztosítónál használnak BI-szoftvert a vényfelírási szokások elemzésére, hatékonyabbá tételére. Magyarországon az APEH-nál működik adattárház az adók beérkezésének ellenőrzésére és a várható bevételek kalkulálására, de a társadalomstatisztikában és a közlekedésben is elemzik ily módon a rohamosan növekvő adatmennyiséget. A szakemberek arra számítanak, hogy a költségek csökkentésének szükségessége a közeljövőben növelni fogja a kormányzati igényt az ilyen technológia alkalmazására.
POÓR CSABA